Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?

Azok a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárok, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személyek, akik nincsenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az Európai Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

Egyéni vállalkozást nem alapíthat az a személy:

1. akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól);
2. akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól);
3. akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre;
4. aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;
5. aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja;
6. akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vám- vagy járuléktartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte;
7. akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához?

Egyéni vállalkozás általában vállalkozói igazolvány birtokában végezhető. Egy személy csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, ám azzal több tevékenységet is folytathat, több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő- vagy szolgáltató egységet) is fenntarthat.

Nincs szükség vállalkozói igazolványra a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás végzéséhez.

Vannak ugyanakkor olyan foglalkozások, amelyek folytatásához nem csak vállalkozói engedély, hanem egyéb hatósági engedély vagy képesítés is szükséges. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelephelye) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelephelyen) érvényesíteni kell.

A továbbiakban azonban csak a vállalkozói igazolvány igénylésével foglalkozunk.

Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány?

A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába (az okmányirodák elérhetőségei itt megtalálhatóak). A nyomtatvány mintáját a 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében is meg lehet tekinteni.

A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A nyomtatványok az okmányirodákban ingyenesen átvehetők vagy letölthetők és kinyomtathatók innen is.

Milyen adatok kellenek a kérelem benyújtásához?

A kérelemben fel kell tüntetni többek között:

1. az egyéni vállalkozó nevét;
2. leánykori nevét;
3. születési helyét és idejét;
4. valamint anyja nevét;
5. a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit;
6. tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését.

A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is.

A kérelemhez mellékelni kell :

1. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn a 1990. évi V. törvényben rögzített egyéb kizáró ok ;
2. érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a kérelmezőt gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt nem ítélték el jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve egyéb szándékos bűncselekmény miatt sem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ,
3. a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot;
4. jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti (arról, hogy milyen tevékenységekhez van szükség hatósági engedélyre, az okmányirodákban adnak felvilágosítást);
5. a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokról;
6. jövedelemszerzési céllal kiállított tartózkodási engedélyt.

Mi minősül székhelynek, telephelynek, fióktelephelynek?

A kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit.

A székhely a vállalkozás központi ügyintézésének a helye, ez lehet akár a vállalkozó lakása is. A telephely a vállalkozás gyakorlásának olyan helyszíne, amely más címen van, mint a székhely, de ugyanannak a körzetközponti jegyzőnek az illetékességi területéhez tartozik. A fióktelephely olyan telephely, amely más körzetközponti jegyző illetékességi területéhez tartozik, mint az egyéni vállalkozás székhelye, és a helyi adókról szóló törvény hatálya alá esik.

Milyen adózási módot kell választani?

A kérelem benyújtásakor nyilatkozniuk kell az egyéni vállalkozásra készülőknek arról is, milyen módon szeretnének adózni (az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelem nyomtatványának IV. része tartalmazza az adózásra vonatkozó kérdéseket). A választandó adózási módokra vonatkozó kérdések a személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval kapcsolatosak . Célszerű, ha a leendő egyéni vállalkozó az adóhatóságnál vagy a könyvelőjénél előzetesen tájékozódik arról, milyen adózási módot válasszon, az okmányirodák munkatársai nem tudnak ezzel kapcsolatos segítséget nyújtani (Segítség: Adózásról szóló ügyleírások ).

Mennyibe kerül az igazolvány kiállítása?

A vállalkozói igazolvány kiadásért 10 000 forintos illetéket kell fizetni.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért 2000 forintot kell fizetni, ez azonban nem illeték, hanem úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj, így az nem illetékbélyeg megvásárlásával, hanem postai befizetéssel róható le.

Mennyi idő alatt készül el a vállalkozói igazolvány?

A vállalkozói igazolvány kiadására rendelkezésre álló időtartam 30 nap. Ha azonban a kérelem hiányosan van kitöltve, hiánypótlásra kerülhet sor. Ez a határidő meghosszabbodását eredményezheti.

Mit kell tudni a vállalkozói igazolványról?

Az egyéni vállalkozói igazolvány közokiratnak minősül. Az, hogy az igazolvány közokirat, egyrészt azt jelenti, hogy a vállalkozó nem írhat, javíthat bele az okmányba (mert akkor a közokirat-hamisítás bűncselekményét követi el), másrészt azt, hogy az abban szereplő adatokat az ellenkező bizonyításáig mindenki hitelesnek köteles elfogadni, azokra nézve más igazolás, bizonyítvány az egyéni vállalkozótól nem kérhető. Azt, hogy a vállalkozói igazolvány birtokában lévő személy jogosult végezni az abban feltüntetett tevékenységet (a vállalkozási jogának igazolására) a személyi igazolvány vagy a személyazonosságát igazoló más hatósági okmány (jogosítvány, útlevél) is szükséges.

A vállalkozói igazolvány emellett úgynevezett "B" kategóriás biztonsági okmánynak minősül, ami azt jelenti, hogy egyes főbb alkatrészeit a hamisítás ellen védeni kell.

Az igazolvány törzslapból és - amennyiben a vállalkozónak több tevékenységi köre vagy telephelye van - pótlapokból áll. A törzslap és a pótlapok mintáját a 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. és 2. számú mellékletében találhatjuk meg.

Hogyan vehető át a vállalkozói igazolvány?

Az igazolványt személyesen a vállalkozónak kell átvennie azt követően, hogy személyazonosító igazolvánnyal vagy személyazonosságot igazoló más hatósági okmánnyal igazolta személyazonosságát. Meghatalmazott nem veheti át az okmányt. Az igazolvány átvételére egy évig van lehetőség, egy év után azt az illetékes okmányiroda megsemmisíti.

Hogyan kell bejelentkezni az adóhatósághoz?

Az egyéni vállalkozó adószámának - szükség esetén adóazonosító jelének -, valamint statisztikai számjelének a beszerzése a jegyző feladata. Vagyis a leendő egyéni vállalkozó azzal, hogy benyújtotta a vállalkozói igazolvány kiadásához a kérelmet, egyben bejelentkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) és a társadalombiztosításhoz is, külön bejelentkezés ekkor tehát még nem szükséges.

Azonban a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban - az erre rendszeresített nyomtatványon - be kell jelentenie az APEH-nak a naptári évtől eltérő üzleti évet választóknál az üzleti év mérlegforduló napját, az iratai őrzésének a helyét (feltéve, hogy az nem azonos a székhelyével vagy a lakóhelyével).

Be kell jelentenie az esetleges jogelődje adóazonosító számát, illetve levelezési címét is, ha az nem azonos székhelyével vagy telephelyével.

Mikor szűnik meg a vállalkozói tevékenység?

Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga megszűnhet, ha

1. a vállalkozó úgy dönt, hogy megszünteti azt, és visszaadja vállalkozói igazolványát,
2. az igazolványt visszavonják, valamint
3. a vállalkozó meghal vagy elveszti cselekvőképességét .

Hogyan szüntethető meg az egyéni vállalkozás?

Az egyéni vállalkozó bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti tevékenységét, ekkor vissza kell adnia a vállalkozói igazolványát. Ennek nincs semmiféle időkorlátja, akár az igazolvány kiváltásának másnapján dönthet úgy, hogy mégsem lesz vállalkozó, és rögtön visszaadhatja azt.

Nem kötött a visszaadás lehetősége adó- és járulékfizetési szempontból sem, de természetesen a vállalkozóként eltöltött időszakra vonatkozó adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségeknek minden esetben eleget kell tenni. Az igazolványt az egyéni vállalkozó székhelye szerinti okmányirodának kell visszaadni. A vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az egyéni vállalkozót sem illeték-, sem egyéb díjfizetési kötelezettség nem terheli.

Mikor vonható vissza a vállalkozói igazolvány?

Az egyéni vállalkozótól a vállalkozói tevékenysége gyakorlására jogosító okmánya csak törvényben meghatározott esetekben vonható vissza. Ilyen eset lehet, ha

1. olyan körülmény merül fel, amely az igazolvány kiadását kizárná (ezekről a feltételekről Az egyéni vállalkozás alapítása témánál olvashat bővebben);
2. a vállalkozó a működéshez szükséges követelményeknek nem felel meg, és a hatóság felszólítása ellenére e követelményeknek 30 napon vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, és a jogszabálysértés csak az engedély visszavonásával orvosolható);
3. az adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit az illetékes hatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget;
4. a vállalkozó a körzetközponti jegyző felhívása ellenére az érintett hatósági engedélyt a megadott határidőn belül nem mutatja be.

Egyéni vállalkozói igazolvány visszavonására kizárólagosan a vállalkozó székhelye szerinti okmányiroda jogosult. A visszavonás közigazgatási hatósági határozattal történik, amely ellen fellebbezéssel lehet élni.

Mi történik egyéni vállalkozó halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén?

A vállalkozó halála, illetve cselekvőképességének elvesztése egyértelműen a vállalkozói tevékenység megszűnését eredményezik. Kivételt képez ez alól, ha van olyan személy, aki a tevékenységet a jogi szabályozás alapján folytatni jogosult, és ennek tényét be is jelenti az okmányirodában.

A szabályozás felállít egy jogosultsági sorrendet, melytől eltérés a sorban előbb levő jogosult beleegyezésével megengedett. A vállalkozó halála esetén az özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult a tevékenység folytatására.

Ha egy egyéni vállalkozással rendelkező személyt helyez a bíróság gondnokság alá, akkor a gondnok (a gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselője) dönthet arról, hogy folytatja-e a vállalkozást a gondnokolt nevében és javára, vagy azt megszünteti.

Mindkét esetben három hónapon belül lehet bejelenteni a vállalkozás folytatását, a határidőt az egyéni vállalkozó halálának napjától, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számítják.

Forrás: Magyarország.hu